Nap mint nap találkozunk életünket, egészségünket befolyásoló környezeti tényezőkkel, amelyek stresszes állapotot váltanak ki bennünk. Nem is gondolnánk, hogy amiben élünk, ami körülvesz minket, táplálékként elfogyasztjuk nemcsak örömet és nyugalmat jelent, hanem stresszt is hordoz magában. Ahhoz, hogy bővebben megismerjük melyek ezek a környezetünk által kiváltott stresszek, előtte meg kell ismerni magát a stresszt.

A stressz általában véve olyan eseményekre utal, amelyek megítélésünk szerint veszélyeztetik fizikai és pszichikai jóllétünket. Az ilyen események a stresszorok, a rájuk adott reakciót stresszválasznak nevezik.

Jellemző stresszesemények

• Traumatikus események: ritkán előforduló, rendkívüli események pusztítással járó. Ilyenek a természeti katasztrófák (földrengés, árvíz) az ember által okozott katasztrófák ( háború, nukleáris baleset) végzetes szerencsétlenségek (gépkocsi vagy repülőgép-balesetek) vagy a testi épségünket veszélyeztető támadások (nemi erőszak, szándékos emberölés).
• Befolyásolhatatlan és befolyásoló események: a befolyásolhatatlan események azok az események, amelyek történésébe nem tudunk beleszólni. Ezen eseményeknek nagyobb a stresszkeltő hatása, mint a befolyásolható eseményeknek. A befolyásolhatatlan események stresszkeltő volta, hogy nem akadályozhatjuk meg, a megtörténését. Ilyen, pl. szeretett személy halálesete, súlyos betegség...
• Bejósolhatóság – Egy stresszkeltő esemény bekövetkezésének előrejelzése akkor is csökkenti a stressz súlyosságát, ha a személy nem képes azt befolyásolni.
• Próbatételek – Pl. a vizsgák az iskolában, érettségi.
• Belső konfliktusok – A stresszt belső folyamatok is kiválthatják. A legáthatóbb és legnehezebben megoldható konfliktus a következő motívumok között fordulnak elő.
  • Függetlenség vagy függőség – szeretnénk, ha valaki gondoskodna rólunk és megoldaná problémáinkat. A saját lábunkon való megállás az érettség jele.
  • Intim kapcsolat vagy magány – Párkapcsolati problémák, vagy épp a párkapcsolat hiánya miatt kialakuló belső feszültség
    
  • Együttműködés vagy versengés – A közösségből való kitűnés vagy a közösségbe való beilleszkedés vágyának be nem teljesülése
    
  • Az impulzusok kifejezése vagy az etikai normák betartása – Az elfojtott érzelmek, gondolatok, vágyak okozta belső feszültség

Típusai:

Hirtelen előállt stressz helyzetben rendszerint ezek közül legalább kettő egyszerre figyelhető meg: ijedség/rémület, szomorúság/izgatottság, étvágytalanság, immunrendszer gátlása, fokozott anyagcsere és a test zsírkészletének használata

Tartós hosszabb ideig fennálló tartós stressz hatására kialakulhat: tartósan rossz közérzet, szorongás, pánik rohamok/pánikbetegség, depresszió, ingerlékenység, soványság/elhízás, csökkentett ellenálló képesség, menstruáció/szexuális vágy megszűnése, hajhullás

A stresszeseményekre adott stresszválasz lehet:

• Szorongás– ezalatt értjük a félelemet, feszültséget és a rossz előérzetet. Ha az ember olyan eseményen megy keresztül, melyek meghaladják az emberi szenvedés normális terjedelmét, akkor poszttraumás stresszbetegségről beszélünk. Legfőbb tünetei: süketség a világra, alvászavarok, a trauma újraéledése az álmokban.
• Harag és agresszió – a harag agresszióhoz vezet. A gyerekek gyakran dühösek lesznek és agresszív viselkedést mutatnak, amikor frusztrációt élnek át. A frusztráció-agresszió hipotézis szerint egy személy erőfeszítését egy cél elérésében megakadályozzák, agresszív hajtóerő keletkezik, amely a személy viselkedését a frusztrációt okozó tárgy vagy személy megkárosítására motiválja.
• Fásultság, depresszió