Szervezetünk a stresszorokra bonyolult válaszsorozatokkal reagál. Ha a fenyegető helyzet gyorsan megoldódik a vészreakció gyorsan lecseng, ha viszont huzamosabb ideig fennáll, akkor az eredeti válaszokat a helyzethez jobban alkalmazkodó válaszok váltják fel, azaz a fiziológiai stresszválaszok. Bármilyen típusú stressz ér, mindegyik esetben a test ugyanúgy reagál, azaz automatikusan felkészül a vészhelyzetre. Az ilyen esetben az üss vagy fuss válaszról beszélünk, mely során szervezetünk felkészít bennünket a fenyegető helyzetből való elmenekülésre vagy annak leküzdésére.

Mivel azonnali energiára van szükségünk, a máj többletcukrot bocsát ki izmaink rendelkezésére, a testünk minden pontján a zsír és a fehérjék cukorrá alakítását segítő hormonok szabadulnak fel. Szívverésünk és légzésünk szaporább lesz, vérnyomásunk felszökik, izmaink megfeszülnek egész anyagcserénk felgyorsul. Ezzel párhuzamosan igyekszünk az adott pillanatban minden felesleges tevékenységet például emésztést beszüntetni. A tüdőbe áramló levegő útjának szabaddá tételére a nyál és az egyéb váladékok termelését minimálisra csökkentjük.

A stressz egyik legelső jele a kiszáradt száj. Természetes fájdalomcsillapítóink az endorfinok is megjelennek, a bőrerek pedig esetleges sérüléskor bekövetkező vérzés minél gyorsabb elállítása érdekében összehúzódnak. A lép a megnövekedett oxigénigényre való tekintettel többlet vörösvértestet pumpál a vérbe, a csontvelő pedig fertőzések kivédésének érdekében növeli a fehérvérsejtek termelését.