A táplálkozási stressz
Nap, mint nap okozunk szervezetünknek táplálkozási stresszt. Ez megnyilvánul egyrészt abban, hogy rosszul megválasztott időpontban eszünk nem megfelelő mennyiséget, vagy abban, hogy nem jutunk kellő mennyiségű tápanyaghoz. Ekkor hamarabb kerülünk stresszes állapotba, amelynek hatására harmóniánk felbomlik, teljesítményünk és tanulási képességünk romlik.
Mi történik a stressz hatására a szervezetben?
Szervezetünk a stresszorokra bonyolult válaszsorozatokkal reagál. Ha a fenyegető helyzet gyorsan megoldódik a vészreakció gyorsan lecseng, ha viszont huzamosabb ideig fennáll, akkor az eredeti válaszokat a helyzethez jobban alkalmazkodó válaszok váltják fel, azaz a fiziológiai stresszválaszok. Bármilyen típusú stressz ér, mindegyik esetben a test ugyanúgy reagál, azaz automatikusan felkészül a vészhelyzetre.
Mindennapos stresszforrások A-tól Z-ig
Nap mint nap találkozunk életünket, egészségünket befolyásoló környezeti tényezőkkel, amelyek stresszes állapotot váltanak ki bennünk. Nem is gondolnánk, hogy amiben élünk, ami körülvesz minket, táplálékként elfogyasztjuk nemcsak örömet és nyugalmat jelent, hanem stresszt is hordoz magában.
Időmenedzsment, avagy mikor miben vagyunk hatékonyak?
Kutatások mára meggyőzően bizonyították, hogy szervezetünk pontos és összehangolt működését belső óra szabályozza. Ahogy a vérnyomást, a szívműködést, az agyi áramokat, a máj kiválasztó tevékenységét, úgy a légzést, a hormonrendszer működését is.
A stresszes gyermek tünetei
Epilepszia, allergia, asztma, ekcéma, hasfájás, hasmenés, szorulás, fejfájás, alvászavar (a szülői ágyban alszik, villanyfényben alszik, gyakran felébred, kóborol a lakásban, felriad, álmában sikoltozik); bepisilés, körömrágás, tic (kényszermozgás – dobolás kézzel-lábbal, fejrázás, hajcsavargatás, rángatódzás, pislogás, szemöldök-emelgetés, &bdquo

